Halloween

Az �nnep mai elnevez�se a kereszt�ny id�kb�l sz�rmazik. Mindenszentek el�est�j�r�l van sz�, ami angolul "All Hallows Eve". Ennek �sszevont �s n�mileg torzult alakja a Halloween. Maga az �nnep azonban felt�telezhet�en j�val id�sz�m�t�sunk el�ttr�l, m�g a kelt�k idej�b�l sz�rmazik. Okt�ber 31-re esett ugyanis a ny�r �s t�l fordul�ja (ezt a k�t �vszakot k�l�nb�ztetett�k meg akkoriban), �s ez volt a kelta �j�v napja (Samhain). A r�gi kelt�k (akik akkoriban a mai Nagy-Britannia �s Franciaorsz�g �szaki r�sz�n �ltek) �gy tartott�k, hogy mindazok, akik az el�z� �vben meghaltak, ezen a napon visszaj�nnek az �l�k k�z�, m�gpedig az�rt, hogy belek�lt�zzenek valakinek a test�be. Hit�k szerint  az id� �s a t�r t�rv�nyei ekkor nem voltak �rv�nyesek, ez�rt az �l�k �s a holtak vil�ga egy napra egyes�lt. Hogy elriassz�k a holtak szellemeit, az �l�k mindenf�le tr�kk�ket tal�ltak ki. A h�zaikban eloltott�k a t�zet, hogy azok hidegnek �s bar�ts�gtalannak t�njenek. �k maguk pedig ijeszt� ruh�kba �lt�ztek, �s nagy zajt csapva j�rt�k be a k�rny�ket, hogy elijessz�k a szellemeket. A t�z kiolt�s�hoz kapcsol�d� m�sik magyar�zat szerint ezen a napon a k�z�p-�rorsz�gi Usinachb�l hozt�k el a druid�k (a kelt�k "papjai") szent t�z�nek l�ngj�t, �s ezzel gy�jtott�k meg �jra a h�zakban a t�zet. K�s�bb r�maiak is hagyom�nyaik k�z� illesztett�k (beolvasztott�k) ezt a kelta �nnepet is, b�r kicsit m�dos�tva, a f�k �s vir�gok istenn�j�nek okt�beri �nneps�g�hez kapcsolva azt. Az id�k sor�n pedig szinte teljesen elhalv�nyult a f�lelem, hogy ezen a napon az embereket megsz�llhatj�k a holtak szellemei. Ugorjunk most egy nagyot az id�ben, a r�mai korb�l az 1840-es �vekbe. Ekkor �rkezett ugyanis, az �r bev�ndorl�knak k�sz�nhet�en, a Halloween Amerik�ba, ahonnan azut�n val�ban elindulhatott vil�gh�d�t� �tj�ra a XX. sz�zadban, a hamburgerrel, a Rolling Stonesszal �s Hollywooddal egyetemben. A be�lt�z�sen t�l m�g k�t jellemz� hagyom�ny kapcsol�dik az �nnephez. Az egyik a t�kl�mp�s k�sz�t�se, a m�sik pedig a "kapok vagy adok" (trick or treat), pontosabban az a szok�s, hogy a gyerekek h�zr�l h�zra j�rnak �s �dess�get k�rnek mindenhol. Ez a "kapok", ha pedig ez nincs, h�t sor ker�lhet az "adok"-ra, vagyis hogy valamivel "megviccelik" a h�z lak�it. Ez az ut�bbi nem a kelta hagyom�nyhoz kapcsolhat�, ann�l j�val �jabb, egy november 2-�ra es� (halottak napja) kereszt�ny trad�ci�n alapszik. A kilencedik sz�zadban terjedt el a szok�s, hogy  ezen a napon a korai kereszt�nyek bekopogtattak a h�zakba, �s �n. l�leks�tem�nyek�rt cser�be �g�retet tettek, hogy im�dkoznak a lak�k elhunyt rokonai�rt. Akkoriban ugyanis azt tartott�k, hogy min�l t�bben �s t�bbet im�dkoznak valakinek a lelk��rt, ann�l val�sz�n�bb, hogy az a mennyorsz�gba ker�l. A t�kl�mpa (Jack-o-lantern) azonban nagy val�sz�n�s�ggel �r eredet�. Egy monda szerint �lt egyszer egy Jack nev� r�szeges naplop�, aki egyszer �tverte mag�t az �rd�g�t. Amikor azt�n meghalt, persze nem ker�lhetett a mennyorsz�gba, mert nem �ppen p�ld�s �letet �lt, de a pokolba sem engedt�k be "viselt �gyei miatt". Hogy a s�t�ts�gb�l kital�ljon, az �rd�g mind�ssze egyetlen izz� sz�ndarabot adott neki, amit Jack egy �ri�si r�pa kiv�jt �reg�ben pr�b�lt min�l hosszabb ideig �letben tartani. Amerik�ban azt�n, mivel ott t�bb volt a t�k, a gyakorlatias �rek azzal helyettes�tett�k a r�p�t. Persze vannak olyanok, akik azt mondj�k, hogy ezen az est�n tilos volt hossz� �tnak indulni. Aki m�gis erre k�nyszer�lt, a t�kl�mp�ssal v�dte mag�t az �rt�, bajt hoz� k�s�rtetekt�l, t�nd�rekt�l akik - mint tudjuk - igen nagy sz�mban el�fordultak akkoriban �rorsz�gban. M�ra mind a kelta �j�v �nnepl�s�nek, mind az im�ds�ggy�jt�snek hagyom�nya a m�ltba veszett, de megmaradt nek�nk a t�kl�mp�s, a be�lt�z�s, s�t m�g s�tit is megpr�b�lhatunk beszerezni, m�rmint ha j�l ismerj�k a szomsz�d n�nit.